Vicces az emberi kreativitás.
Majd beleposhadok a bőrömbe ebben a melegben, és persze tanulni _kéne_, de ennyi vizsga után és ilyen melegben kinek van kedve...?
Zsuppsz egy régebbi, azóta portörlésre használt törölközőt bele a hidegvízbe, nagyjából kicsavarni és lezblaggyintani az ablak elé. Szobához mérten komoly kereszthuzat létesítése, beállás pont középre a törölközőre, jégkrém elő, képzelőerő be.
Máris a Balatonon nyaldossa a lábam, fúj a szél, jégkrém (az idei első!) a kezemben, és nem érdekel a syntax vizsga. Kőkemény 5 percig, ameddig a jégkrém tart, legalábbis.
Nem egyszerű, nem egyszerű.
De ilyenkor, mint mindig, arra gondolok, milyen jó világ is lesz rám Törökbe' (így, igen, így) mert majd gurítani kell hazafele biztosan, úgy széteszem az agyam.
Viktor bácsiéknak ezúton üzenem, már így is elég drága a líra, nem kell újabb gazdasági minipánik. Megértésüket előre is köszönöm!
-----------
Mostanság olyan jót derülök rajta, hogy a nagy "otakuk" milyen vérkomolysággal veszik a kis fandolgaikat. Egyszer éljem meg hogy ugyanezek izzadozva várják a hó elejét - bár biztos nem 21 évesen, erre a nyakam teszem :P. Addigra én meg már Olgi mama leszek a befutott podcastommal.